Gyertyaszentelő Boldogasszony Ünnepe


Krisztusban szeretett Testvéreim!

A mai nappal véget ért a karácsonyi ünnepkör. A Szent Család ma elhozta újszülött gyermekét, hogy eleget tegyen a Törvénynek, és bemutassa Őt, az Isten Fiát az Istennek. Valóra váltak a hitvallás szavai „született, de nem teremtmény”, elsőszülött mindenek között, az Atyával egylényegű. A templomban való bemutatás okán ezt az ünnepet a keleti liturgiában Hypapanté azaz találkozó néven már a IV. században megtartották, és hamarosan elterjedt a nyugati egyházban is. 

Ma, mint minden évben mindig, a szentmise elején gyertyát szenteltünk és kitörő örömmel énekeltük „Új fény támadt, pogányoknak üdvösség, kiválasztott nemzetednek dicsőség”. Sokan gondolják úgy, hogy ez az ünnep Mária ünnep, a valóságban azonban, bár ez egyben Mária tisztulásának napja is, mégis Jézusról szól. Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén arra emlékezünk, hogy Szűz Mária Jézus születése után negyven nappal bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban.



Jézus bemutatása a jeruzsálemi templomban kötelezően előírt vallásos cselekmény volt, hiszen Ő az elsőszülött. A Kivonulás könyve írja elő az elsőszülött bemutatását és megváltását a templomban. Az elsőszülött fiúgyermeket Istennek kellett, hogy szenteljék a szülők. Milyen jó lenne, ha ma is így tennének, vajon mennyivel több pap lehetne, akik a hívek üdvösségén munkálkodnak Jézus küldetésében. Mennyivel békésebb és boldogabb lenne a világ, ha Istennek szentelt elsőszülöttek lennének a családokban, a társadalomban, az egyházi közösségekben. Ők lennének Isten különleges eszközei, de sajnos a mai ember sajnálja Istentől gyermekét. No, de térjünk vissza a jeruzsálemi templomba, ahol az előírt áldozat felajánlásakor jelenlévő agg Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Innét ered a gyertyaszentelés szokása. Azért szenteljük meg a gyertyákat, hogy az isteni Fény kiáradjon és eltöltsön bennünket is. Így lett a szentelt gyertya az egyike a legrégibb szentelményeknek.

De mit is jelképez ez a gyertya?

A gyertya Jézust jelképezi: a méhviasz: Jézus tiszta teste, a kanóc: az Ő ártatlan szent lelke, a tűz: a világosság, az Ő Istensége. A gyertya áldozatul adja magát, miközben világosságot és meleget ad, elfogy, hogy az embernek szolgáljon, világítson. Jézus ugyanígy tett: magát adta áldozatul, hogy az Ő világosságában járjunk és ezzel Ő lett a világ világossága.

A gyertya tehát Jézus Krisztus, és a másokért vállalt önfeláldozás és az önátadás jelképe.

Régen a keresztelésig gyertyát égettek az újszülött mellett, hogy a „pogánykát” - ahogy a megkereszteletlen gyermeket nevezték -  a gonosz, rossz szellemek ki ne cseréljék.

-  Amikor a fiatal anya először ment templomba az úgynevezett egyház-kelőre vagy avatásra, szintén gyertyát vitt a kezében.

-  Gyertyát égettek a súlyos beteg és a halott mellett is.


Jézus bemutatása napján négy ünnepet ünnepel az Egyház:

I.) A találkozás ünnepe: Jézus születésekor csak a pásztorok képviseletében találkozott választott népével. Ezen a napon a szent törvények értelmében találkozik a templomban a papsággal és a prófétákkal Simeonnal, és Annával, azaz messiási létének hirdetőivel és előképeivel.

II.) A beteljesedés ünnepe: A babiloni fogság után a próféták azzal vigasztalták a népet, hogy az újjáépült templom ugyan nem lehetett oly szép, mint a Salamon által épített régi templom, de sokkal nagyobb kitüntetésben lesz része: a várva-várt Messiás itt fog megjelenni. Ezen a napon valóban megjelenik templomában a Messiás, és Simeon és Anna személyében a választott nép boldogan fogadja azt, akire a századok vártak. 

III.) Az Egyház ünnepe: Eddig a karácsonyi kisdedet a Szent Család zártságában szemléltük. Most eljön, hogy boldog örömben találkozzék a teljes közösséggel, az Egyházzal. Az ünnepi liturgia legmélyebb gondolata az, hogy e napon találkozott össze a Vőlegény, azaz Jézus és a menyasszonya az Egyház. A templom ezen a napon lakodalmas ház, melyben együtt ünnepeljük ezt a találkozást. 

IV.) A fény ünnepe: A gyertyaszentelés és a gyertyás körmenet az ünnepi fények felvonulása. A gyertyák fénye Máriát is ünnepli, mert ő hozza a templomba a "népek megvilágosítására" szolgáló igazi Fényt.

Zalában, Kiskanizsán a templomban ettől a naptól egy hétig, azaz az ünnepi nyolcadot megtartva a jámbor hívek egy különleges titkokkal ékesített rózsafüzért imádkoznak, amelynek titkai elmélyítik a mai nap üdvtörténeti mondanivalóját. Ugyanúgy öt tizedet imádkoznak, a következő titkokkal:

Az első három üdvözlégyhez a következő titkokat imádkozzák:

1. aki az emberek öröme

2. aki az anyák biztonsága

3. aki a családok boldogsága

 

Majd a tizedekben pedig:

1. akit te Szent Szűz a templomban felajánlottál

2. akiért te Szent Szűz egy pár gerlicét áldoztál

3. akit te Szent Szűz Simeonnak ölébe tettél

4. akinek megjelenését Simeon a templomban hirdette

5. aki a világ világossága és a népek dicsősége

 

Az imádságot, mint ahogy most mi az elmélkedést, a következő könyörgéssel zárják:

Boldogságos Szűz Mária, nemzetek királynője, te, aki egyszülött Fiadat emberi testünk valóságában mutattad be a templomban – mellyel megszentelte azt – kérjük, árassz el a kegyelmek bőségével, hogy megtisztulhasson szívünk, és a számadáskor méltó módon tudjunk megjelenni a népek megvilágosítására született igazi Fény, Jézus Krisztus előtt!
Ámen.


Vissza