Loretói litánia története

A hagyomány szerint csodával határos módon hét évszázaddal ezelőtt, 1294. december 10-én került Mária názáreti házacskája az Adria-parti olasz városba, Loretoba. II. János Pál pápa a kegyhely 7. centenáriumának ünnepségére üzenetet küldött.
"A loretoi szent ház, az első Szűz Máriának szentelt, nemzetközi jelentőségű szentély a kereszténység igazi, máriás lelkületű központja volt évszázadok hosszú során át. Sok pápa zarándokolt el erre a kegyhelyre, én magam két alkalommal imádkozhattam áldott falai között" -- ezekkel a szavakkal kezdte a pápa a loretoi kegyhely pápai delegátusához, Pascquale Macchi püspökhöz intézett levelét. Rámutatott arra, hogy a loretoi szentély centenáris ünnepségeire akkor kerül sor, amikor az egész kereszténység az Üdvözítő születésének harmadik évezredére készül. Mindebben nagy szerepe lesz a loretoi megemlékezéseknek, mivel az itt őrzött szent ház nem elvont igazságok őrzője, hanem a megtestesült Ige titkáé. Akárhányszor átlépjük e ház küszöbét, nem kis megrendültséggel olvassuk e szavakat: "Hic verbum caro facto est" (Az Ige itt lett testté).



A pápa ezután kiemelte a loretói szentély három nagy üzenetét.

Az első a kegyelem üzenete, Isten ingyenes ajándékáé. Errôl az ajándékról szüntelenül elmélkednünk kell, törekednünk arra, hogy újból rátaláljunk, ha már elveszítettük volna, főként a bűnbánat szentségében, a gyónásban.
A második üzenet a hité, amely nemcsak ésszerű belátása a kinyilatkoztatott igazságnak, hanem engedelmesség is, Isten elfogadása életünkben, nagylelkű és tökéletes "igen" terveire, amint Máriáé volt az Angyali Üdvözlet pillanatában.
És végül a harmadik üzenet az üdvösség üzenete, amelyet Isten szegénységben és elfelejtettségben emberré lett Fia hozott el valamennyiünknek.

A loretói litánia a mai formájában a XVI. Században tűnik fel először, de már a XII. századból is ismerünk hasonló, közös végzésre készült imádságot. Az általunk ismert loretói litánia a Loreto városának bazilikájában lévő Szent Házból származik, ahol – adataink szerint – 1575-től, mások szerint már 1400-tól minden szombaton elénekelték a Boldogságos Szüzet köszöntve. Amikor Canisius Szent Péter 1558-ban Loretoban járt és meghallotta ennek éneklését, átvette imakönyvébe, és terjesztette. VIII. Orbán pápa 1691-ben kiadott dekrétumában megtiltotta a különböző templomokban készült Mária-litániákat, és egyetemes használatra a loretói litániát rendelte el. XIII. Leó pápa ezt 1886-ban megújította. A pápák azóta is mindig hangsúlyozták a litánia közös és egyéni imádkozásának jelentőségét, így XII. Piusz, VI. Pál, II. János Pál pápák. Az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció Népi ájtatosságokról szóló dokumentuma jelentős ájtatosságnak tünteti fel a Szűzanya köszöntésének ezen tiszteletre méltó módját.


Vissza